Amikor elérkezik az idő arra, hogy megvásároljuk az első saját ingatlanunkat, esetleg végre nagyobb lakásba költözhetünk, az első amit végiggondolunk az az, hogy ki tudjuk-e gazdálkodni a vételárat. Mindegy, hogy a nekünk tetsző eladó lakást Szegeden, Budapesten vagy egy kis faluban találtuk meg, ez lesz a legnagyobb összeg, amit ki kell fizetünk. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a lakásvásárlás számos rejtett költséggel jár. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze annak érdekében, hogy az ingatlankeresés során már semmilyen meglepetés ne érhessen minket.
Emelkedő lakásárak
Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az utóbbi években az ingatlanok ára folyamatosan emelkedett. Az, hogy pontosan milyen összegre kell számítanunk, elsősorban az elhelyezkedéstől függ: egy 30-35 négyzetméteres eladó lakás Szegeden 25 és 40, Salgótarjánban 8 és 15, míg Budapesten az V. kerületben 45 és 100 millió forintba is kerülhet.
Az árakkal tehát előre kalkulálhatunk, ezen felül azonban számos olyan költség merül fel a vásárlás során, mellyel nem biztos, hogy tisztában vagyunk.
A lakásvásárlás rejtett költségei
1. Illeték
Ha ingatlant vásárolunk, az Illetéktörvény rendelkezései szerint visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megfizetnünk.
Ennek mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka, de legfeljebb 200 millió forint. Ha tehát 50 millió forintért vásárolunk egy lakást, 2 millió forint illetéket kell fizetnünk. Ez az összeg azonban gyakran csökkenthető: ha úgy veszünk új ingatlant, hogy a vásárlást megelőző három éven belül, vagy azt követően egy éven belül eladjuk a már meglévő lakásunkat, az illetéket csak a két ingatlan különbözete után kell megfizetünk. Ha tehát meglévő lakásunkat 40 millió forintért értékesítettük, csak a fennmaradó 10 millió forint 4 százalékát, tehát 400 ezer forintot kell illetékként kifizetnünk.
A jogszabály rendelkezik az illetékmentesség eseteiről is: ez a helyzet akkor, ha egyenesági rokonok vásárolnak egymástól (például gyermek a szülőtől), vagy házastársak egymás között bonyolítják le az ügyletet.
2. A lakáshitel költségei
Nem mindenki olyan szerencsés, hogy a teljes vételárat önerőből tudja finanszírozni. A lakáshitel jó lehetőség ilyenkor, ennek igénylése azonban olyan költségekkel is együtt jár, melyekkel nem biztos, hogy tisztában vagyunk.
Szükség lesz értékbecslésre az ingatlan értékének megállapításához. Ennek díja pénzintézetenként eltérő lehet, de körülbelül 30-40 ezer forintra számíthatunk. A bank felszámíthat hitelbírálati díjat, melyet általában a hitelösszeg 1-2 százalékában határoznak meg. Ezeken kívül kisebb kiadások is felmerülhetnek, például a tulajdoni lap lekérésekor vagy abban az esetben, ha a bank feltételként szabja, hogy náluk nyissunk bankszámlát.
Azzal bizonyára mindenki tisztában van, hogy nem csak a hitel összegét, de a kamatokat is meg kell fizetni a törlesztés során. Ha hitelfedezeti biztosítást kötünk, akkor ennek díját is meg kell térítenünk, ha pedig később szeretnénk előtörleszteni, ez is extra költségekkel jár.
3. Közjegyzői díj
Ha lakáshitelt veszünk igénybe, a hitelszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, melynek díját az adós fizeti. Ennek mértéke esetenként változik, azonban a hitel összegétől függően akár 50-100 ezer forint megfizetésére is számíthatunk.
4. Földhivatalnak fizetendő díjak
Ha jelzáloghitelt veszünk igénybe, a bank az adott ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba, melynek díja jelenleg 12.600 forint. Ha a hitelt végtörlesztettük, a jelzálogjogot töröltetni kell, melyet 6.600 forintért tehetünk meg.
5. Ügyvédi költség
Ingatlanvásárlás során az adásvételi szerződést írásba kell foglalni, és azt ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyeztetni. Az ügyvédi díj megállapodás kérdése, az általában a vételár 0,5 százaléka és jellemzően a vevőt terheli: a korábban említett példánál maradva egy 50 millió forintos ingatlan esetén az ügyvédi költség körülbelül 250.000 forint lehet.
6. Költözés
Ha a lakáshitel folyósításra került, az adásvételi szerződést aláírtuk és a megvásárolt ingatlan a tulajdonunkba került, következhet a költözés, mely szintén jelentős költségekkel járhat.
Már maga a csomagolás sem olcsó mulatság, hiszen dobozokra és csomagolóanyagra lesz szükségünk, és különösen fontos hogy a sérülékeny, törékeny értéktárgyainkra figyeljünk oda. Bútorainkat, összecsomagolt holminkat át kell szállítani az új lakásba, ehhez pedig szükségünk lehet egy költöztető cég szolgáltatásának igénybevételére. Ha előző ingatlanunkat időközben értékesítettük, az is elképzelhető, hogy átmeneti szállásról kell gondoskodnunk, amíg az új lakás nem kerül lakható állapotba.
7. Kiadások az új lakásban
Ha a vásárolt ingatlant korábban nem használták, gondoskodnunk kell a közműszolgáltatások igényléséről, így lehetséges, hogy be kell köttetnünk a gázt, a vizet és a villanyt is. Ha korábban albérletben éltünk, előfordulhat az is, hogy bútorokat, függönyöket, lámpákat és egyéb kiegészítőket is vásárolnunk kell, de jó eséllyel kisebb-nagyobb felújítási munkálatokra is szükség lesz. Egy falfestés vagy parkettacsere jelentős költségekkel járhat, de az olyan kisebb kiadásokkal is számoljunk, mint a kulcsok és zárak cseréje.
Ne csak a vételárral számoljunk
Láthatjuk, hogy egy ingatlan vásárlása mennyi olyan költséggel járhat, melyet előzetesen nem veszünk figyelembe. Természetesen a vételár teszi ki a teljes összeg oroszlánrészét, azonban a többi kiadás is jelentős lehet, ezért az előzetes kalkuláció során járjunk el körültekintően, így felkészülten vághatunk bele az új lakásunk megvásárlásának folyamatába.
