A törés hallatán a legtöbben automatikusan a gipszre gondolnak, mint a gyógyulás legkézenfekvőbb eszközére. Vannak azonban olyan esetek, amikor a csontot nem lehet, vagy nem is szükséges gipszbe helyezni. Ilyen például a bordatörés, medencetörés, vagy a karok és a láb bizonyos részei, ahol nincs olyan rögzítési pont, ami biztosítaná gipszben a törött csont gyógyulását. De a kisebb hajszálrepedéseknél sem feltétlen alkalmaznak gipszet vagy sínt a gyógyulási folyamatban. Innentől pedig a kérdés jogos: hogyan forrnak össze jól ezek a csontok?
Regenerálódás gipszelhetetlen csonttörések után
Ezek a sérülések nem igényelnek klasszikus immobilizációt, viszont a gyógyulásuk csak tudatos mozgásterápiával és megfelelő szakmai irányítással biztosítható. Ilyen helyzetekben még nagyobb jelentősége van annak, hogy időben elkezdjük a célzott rehabilitációt. A MozgásKlinika Óbuda szakemberei személyre szabott mozgásterápiás programokkal segítenek abban, hogy a csont gyógyulása mellett az ízületi mozgásterjedelem és az izomerő is helyreálljon, megelőzve a tartós mozgásbeszűkülést vagy a krónikus fájdalmat.
Miért nem lehet minden törést gipszelni?
A gipszelés célja az, hogy a törött csontokat nyugalomba helyezze, ezzel elősegítve az egyenletes csontosodást. Vannak azonban anatómiai helyek – mint például a bordák vagy a kulcscsont –, ahol a teljes rögzítés kivitelezhetetlen vagy kockázatos lenne. A túlzott immobilizáció ugyanis ezekben az esetekben többet árthat, mint használ, például a légzés nehezítésével vagy az izomzat gyors leépülésével. Emellett vannak olyan mikrotörések vagy fáradásos sérülések is, amelyek csak a képalkotó vizsgálatok során derülnek ki, de mechanikai stabilitásuk miatt nincs szükség gipszre.
A mozgás nem veszély, hanem megoldás
Sokan tartanak attól, hogy mozgás hatására a törés tovább romlik, ezért inkább teljesen elkerülik a terhelést. Ez azonban hosszú távon többet árt, mint használ. A gyógyulás korai szakaszában kifejezetten fontos a kontrollált, fájdalommentes mozgás. Ez nemcsak serkenti a vérkeringést és az anyagcserét az érintett területen, hanem segít fenntartani az izom-ízületi funkciókat is. Természetesen ez nem önálló tornát jelent, hanem szakember által irányított, gyógytornász vagy manuálterapeuta által vezetett rehabilitációs programot.
Mire figyeljünk a regeneráció során?
Egy nem gipszelt törésnél a páciens gyakran hajlamos alábecsülni a sérülés súlyosságát, és hamarabb visszatérni a megszokott mozgásformákhoz. Ez azonban kockázatos lehet, hiszen a csontszövetnek időre van szüksége a teljes regenerációhoz. A terápia során ezért fontos az egyensúly: a fokozatosság elve alapján haladva, az aktuális állapothoz igazítva kell felépíteni a gyakorlatokat. A megfelelő rehabilitáció nemcsak a gyógyulást gyorsítja, de megelőzi a szövődményeket, például az ízületi merevséget vagy a kompenzációs mozgásminták kialakulását.
A nem gipszelt törések kezelése különösen összetett figyelmet igényel. Bár a csont külső rögzítése nem történik meg, a gyógyulás folyamata belül ugyanúgy zajlik, és megfelelő mozgásterápiával támogatható. Érdemes szakértő segítséget kérni, hogy a regeneráció ne csak gyors, hanem teljes értékű is legyen, és a sérülés nyom nélkül gyógyulhasson.
